A felnőttképzés és a felnőtt tanuló

A felnőttképzés - ezen belül a céges, intézményi képzés - eredményessége meghatározó tényező, hisz ennek célja csak az lehet, hogy a munkatársakat egy feladatra felkészítse, a szervezet stratégiai törekvéseit biztosító személyi kompetenciákat kialakítsa, megerősítse, kiegészítse.

A képzés sikerének legfontosabb feltételeit mintegy két esztendeje megjelent írásunkban kifejtettük (HR Portal Tréning rovata: A sikeres tréning három legfontosabb feltétele; 2009. május 26.), az említett közleményben a személyes feltételek sorában az érintett munkatársaknak a képzés előkészítésébe való bevonását említettük egyik fontos tényezőként. Úgy gondoljuk, hogy ebben a közleményben leírtak kiegészítése szükséges, hisz a felnőttképzés bármely szervezeti formájában alapvető tényezőt a résztvevő személy jelenti, ezért tekintsük át, hogy mit is "jelent" a 'felnőtt tanuló'. A képzésre kiválasztás, az érintett személy megfelelő érdekeltségét, csak akkor tudjuk biztosítani, ha ismerjük, hogy a felnőtt személy (egyéniség) milyen elvárásokat támaszt a képzéssel kapcsolatban.

Az illetékes vezetők, HR munkatársak csak akkor tudják az eredményes képzést előkészíteni, ha tisztában vannak azzal, hogy milyen jellemzőkre kell ügyelni egy munkatárs képzésre tervezését megelőző megbeszélés során. Hangsúlyozzuk (miként ezt az előbbiekben hivatkozott írásunkban is megfogalmaztuk), hogy egy képzés sikerének egyik feltétele az érintett egyén elfogadó magatartásának kialakítása, vagyis a képzésben való részvétel megfelelő motiváltságának kialakítása, a tartalmi előkészítés.

Ki a felnőtt tanuló?

Kiinduló tényezőként fogalmazzuk meg, hogy a felnőttképzés alapvető jellemzője, hogy résztvevőjeként aktív személyt feltételez, csak cselekvésre, folyamatos tevékenységre, aktív elsajátításra kész személlyel lehet bármely típusú képzést eredményesen megvalósítani. Felnőtt tanuló minden olyan tanköteles kort betöltött személy, aki munkája mellett, bármiféle indíttatásból önként, vagy külső ösztönzésre vállalja tudása kiegészítését, képességei fejlesztését, kompetenciája növelését.

A felnőtt tanulót jellemző tényezők

A felnőttek csak abban az esetben hajlandók tudatosan vállalni az adott képzésen való részvételt, ha az a mindennapi tevékenység hatékonyabb, színvonalasabb megvalósítását segíti elő. Azt várja a felnőtt egyén a képzéstől, hogy az a mindennapokban a ráfordított energia fokozott megtérülését biztosítja. E felnőtt tanulót jellemző tényezők ennek az elvárásnak a realizálását jelentik. Ezek a következők:

- az önirányítás,
- az élettapasztalat képzésbe illesztése,
- a problémaorientáltság.

Az önirányítás, a felnőtt tanuló célja, hogy fenn tudja tartani, meg tudja erősíteni pozícióját, szakmai helyzetét, ezért képes megújítani önmagát, általános és szakmai műveltségét;

A tanuló felnőttet jellemző tényezőket tekintve egyértelmű, hogy az oktató vezető szerepének a képzési folyamat során fokozatosan csökkennie kell és a "tanulói" önállóságnak kell minél nagyobb teret adni. Úgy kell a képzési folyamatot vezetni, az indirekt irányítást érvényesíteni, hogy ez a "hallgatói" önállóság kibontakozásához vezessen. A felnőttek körében első sorban az aktivitásukra alapozott módszerek a legmegfelelőbbek, ez a tény is ennek az andragógiai-didaktikai követelmények az érvényességét igazolja.

Nagy szerepe van a mit, miért szükséges megismerni, milyen cél érdekében, mert ez egyben aktivitásra is késztet. Az oktatásban, kivált a képzésben aktivitás nélkül nehéz eredményt elérni. A tapasztalatok (tudományos vizsgálatok) igazolták, hogy az aktivitással, a gyakorlatban való alkalmazással összekapcsolt ismeretszerzés a leghatékonyabb. A gyakorlatra orientált felkészítő munkában a rendszeresség - a tudatosság - az aktivitás egysége az eredményesség záloga.

Az élettapasztalat, amit a "tanuló" magával hoz a szakmai, a társadalmi életéből, amire a képzés tervezőjének és az oktatóknak építeni kell; aktivizáló tényező a képzési folyamatban, ha bemutathatják, feltárhatják a tapasztalataikat.

A feldolgozandó ismereteket mindig az elmélet és annak gyakorlati alkalmazása kapcsolatában adjuk át. A felnőttoktatás /-képzés/ esetében a koncentráció fontos elme az is, hogy a hallgatók mindennapos gyakorlatban szerzett ismereteit, tapasztalatait is figyelembe vesszük. Ez biztosítja az elmélet és a napi munka kapcsolatát. A felnőttképzésben a hallgatóink korábban megszerzett ismereteire, tapasztalatira építés elengedhetetlen eleme a koncentráció elvének érvényesülésében.

A problémaorientáltság azt jelenti, hogy a "tanuló" a képzés tartalmától, folyamatától azt várja, hogy napi tevékenységében azonnal felhasználható információkhoz jusson, feladatai (problémái) megoldásához konkrét segítséget kapjon.

A felnőttképzés keretében elengedhetetlen, hogy az ismeretszerzés mindig együtt járjon annak a gyakorlatban való alkalmazhatóságával. Az oktatási, képzési folyamatban alkalmazásképes tudásra kell törekedni. Annak a törekvésnek kell vezérelnie a képzőt, hogy az új, az újabb ismeret megszerzésével a "tanulók" eredményesebb, hatékonyabb - tudatosabb - munkára, feladatmegoldásra legyenek képesek. Az oktatónak mindig az adott feladatokhoz, munkakörökhöz szükséges ismereteket kell nyújtania úgy, hogy azok lehetőleg minél közvetlenebbül szolgálják a napi gyakorlatot. A mi esetünkben, a felnőttképzésben ez utóbbi elengedhetetlen. Az feldolgozott elméletnek - ismereteknek - a felnőttek esetében mindig a gyakorlat tekintetében célorientáltnak kell lennie!

A felnőtt tanulók produktívak akarnak lenni a képzésben is, olyan képzési tartalmat igényelnek, amelynek gyakorlati felhasználhatóságáról meg vannak győződve. Tehát jellemzőjük az aktivitás, amire a képző személyeknek alapozni kell.

A felnőtt tanulót jellemzi, hogy önállóan ismeri fel szükségleteit (gazdasági, társadalmi), önállóan határozza meg célját, képes alkotó tevékenységre. Tanulmányait meghatározza az, hogy szakmai, társadalmi tapasztalattal rendelkezik és személyes élmények befolyásolják tanulmányi munkáját.

A képzés előkészítése és az eredményesség

A képzés előkészítése nem a tanfolyam, tréning indulásakor esedékes, hanem a tervezés kezdeti szakaszában. Lehet, hogy furcsán hangzik, de egy képzés eredményessége már tervezés kezdetén, annak folyamatában eldől. Hangsúlyozni szükséges, hogy egyetlen cég, szervezet fejlesztési, termék váltási törekvése sem valósulhat meg kellően átgondolt képzési program nélkül. Indokolt volna tudomásul venni minden illetékesnek, hogy egy cél csak akkor valósulhat meg, ha a humán-erőforrás biztosítására szolgáló terveket, dokumentumokat a szakmaiakkal egyenlő szinten kezelik. Tudomásul kell venni, hogy a humán-tervezés minden fázisát a vezetés alapvető dokumentumának kell tekinteni, mert ennek hiányában a szakmai célok nem realizálhatóak.

A képzési terv nem csak a HR-esek "ügye", hanem a cég legfelsőbb vezetői szintjén is alapvető dokumentum! A cégek közti versenyt a következőkben nem a műszaki feltételek döntik el, hanem a "technikát" működtető ember felkészültsége. Ennek a gondolatnak kell minden szintű vezető számára alapelvként szolgálni.

A fentiek értelmében - mint erről korábban a HR Portalon is írtunk - a képzési tervbe csak akkor kerülhet valaki név szerint, ha az a fejlesztés érdekében szükséges, továbbá akkor, ha azt az érintettel egyeztették. Az alapos képzési terv elkészítése továbbiakban feltételezi azt is, hogy a feladatot végző szakember ismeri azokat a jellemzőket, amelyek a felnőtt személy képzésre vonatkozó elvárásait tartalmazzák. Nem szabad a képzési tervezést "sablonos" feladatnak tartani, hanem azt szakmai "törvényszerűségek" ismeretében alaposan mérlegelt tevékenységnek kell tekinteni. A tervezés időszakában biztosítani kell minden érintett megfelelő motiváltságát, mert csak ebben az esetben vesz részt tudatos elhatározással az érintett. A felnőtt tanulóra jellemző három tényezőt garantálni kell, már az előkészítés idején. Tehát csak olyan képzésre kerülhessen sor, amely biztosítja mind a szervezet (cég, vállalat), mind a résztvevő céljainak teljesülését.

Dr Poór Ferenc

HR Portál