Jelképes béremelésre sem látnak esélyt a munkaadók

A munkavállalók képviselői legalább a bérek reálértékét szeretnék megőrizni, ami az inflációnak megfelelő mértékű emelést jelent, míg a munkaadók jelenleg erre sem látnak lehetőséget. Eddig sem adtak ennek sok esélyt, de a második Matolcsy-csomaggal és a kilátásba helyezett harmadikkal végképp reménytelenné vált a helyzet. Még az is felvetődött, hogy megszüntetnék a cafetériát.

A tegnapi egyeztetésen az is felmerült, hogy ha nem lehetséges a béremelés, akkor a minimálbérek és a garantált bérminimum reálértékének megtartásához a kormány 16-ról 12 százalékra csökkentse a személyi jövedelemadó (szja) mértékét a két bérkategória esetében.

Igaz, a reál pozíció megtartásával is fennmaradna az a mostani helyzet, amely szerint a minimálbér mindössze 75 százalékban fedezi a létminimumot - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az MTI-nek azt mondta: a Matolcsy György által bejelentett intézkedésekkel elkoptak a munkahelyvédelmi akciótervben a munkáltatóknak ígért kedvezmények, veszélybe került a tervezett intézkedések hatékonysága is. A kiigazító csomag tükrében közgazdaságilag nem indokolt a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, mert a csomaggal olyan jelentős pozícióromlást szenved el a vállalkozói szféra, hogy nem lesz forrás béremelésre.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke úgy fogalmazott: a költségvetési kiigazítással nemcsak eltűntek a munkahelyvédelmi akcióterv kedvező hatásai, hanem "a mérleg átfordult negatívba". Úgy véli, a terhek növekedése a vállalatok bérpolitikájára is hatással van, ezért a vállalatok jelentős többségénél jövőre nem lesz béremelés.

Népszabadság